{"id":48888,"date":"2026-11-01T08:12:07","date_gmt":"2026-11-01T08:12:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.worldclock.com\/azsia\/ido-tadzsikisztan\/"},"modified":"2026-11-01T08:12:07","modified_gmt":"2026-11-01T08:12:07","slug":"ido-tadzsikisztan","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/azsia\/ido-tadzsikisztan\/","title":{"rendered":"T\u00e1dzsikiszt\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p>A T\u00e1dzsik K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g tengerparttal nem rendelkez\u0151 orsz\u00e1g K\u00f6z\u00e9p-<a href=\"https:\/\/www.worldclock.com\/world-countries\/asia\/\">\u00c1zsi\u00e1ban<\/a>. <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/asia\/afghanistan\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Afganiszt\u00e1nnal<\/a>, <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/asia\/china\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">K\u00edn\u00e1val<\/a>, <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/asia\/kyrgyzstan\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Kirgiziszt\u00e1nnal<\/a> \u00e9s <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/asia\/uzbekistan\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00dczbegiszt\u00e1nnal<\/a> hat\u00e1ros. T\u00e1dzsikiszt\u00e1n 1917-t\u0151l 1991-ig a Szovjetuni\u00f3 r\u00e9sze volt. T\u00e1dzsikiszt\u00e1n t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt hegyvid\u00e9k (93%-a hegys\u00e9g), cs\u00facsai az eg\u00e9sz t\u00e9rs\u00e9g legmagasabbjai k\u00f6z\u00e9 tartoznak (a Kommunizmus-cs\u00facs 7495 m). A t\u00e1dzsikok ir\u00e1ni eredet\u0171 n\u00e9p, vall\u00e1suk az iszl\u00e1m (szunnita), \u00e9s a lakoss\u00e1g 60%-\u00e1t teszik ki; a lakoss\u00e1g 8%-a orosz, tov\u00e1bbi kisebbs\u00e9gek az ukr\u00e1nok, a n\u00e9metek, a kirgizek, a t\u00fcrkm\u00e9nek stb. A 2016-os hivatalos becsl\u00e9sek szerint lakoss\u00e1ga 8 547 000 f\u0151.<br \/>\nAz \u00e9ghajlat kontinent\u00e1lis, a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet +45 \u00b0C \u00e9s -63 \u00b0C k\u00f6z\u00f6tt ingadozik. T\u00e1dzsikiszt\u00e1n k\u00e9t legnagyobb foly\u00f3ja a Szir-darja \u00e9s az Amu-darja.<br \/>\nT\u00e1dzsikiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9t m\u00e1r i. e. 4000-ben lakt\u00e1k. A Perzsa Birodalom r\u00e9sze lett, az i. e. 4. \u00e9s 2. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt Baktri\u00e1hoz tartozott, majd a mongolok, k\u00e9s\u0151bb pedig a Buharai Em\u00edrs\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fclt.<br \/>\nA teljes n\u00e9pess\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartama a 2015-\u00f6s becsl\u00e9sek szerint 67,39 \u00e9v (f\u00e9rfiakn\u00e1l 64,28, n\u0151kn\u00e9l 70,66 \u00e9v).<br \/>\nT\u00e1dzsikiszt\u00e1n p\u00e9nzneme a szomoni (TJS).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A T\u00e1dzsik K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g tengerparttal nem rendelkez\u0151 orsz\u00e1g K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban. Afganiszt\u00e1nnal, K\u00edn\u00e1val, Kirgiziszt\u00e1nnal \u00e9s \u00dczbegiszt\u00e1nnal hat\u00e1ros. T\u00e1dzsikiszt\u00e1n 1917-t\u0151l 1991-ig a Szovjetuni\u00f3 r\u00e9sze volt. T\u00e1dzsikiszt\u00e1n t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt hegyvid\u00e9k (93%-a hegys\u00e9g), cs\u00facsai az eg\u00e9sz t\u00e9rs\u00e9g legmagasabbjai k\u00f6z\u00e9 tartoznak (a Kommunizmus-cs\u00facs 7495 m). A t\u00e1dzsikok ir\u00e1ni eredet\u0171 n\u00e9p, vall\u00e1suk az iszl\u00e1m (szunnita), \u00e9s a lakoss\u00e1g 60%-\u00e1t teszik ki; a lakoss\u00e1g 8%-a&#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4010,"parent":48711,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"custom-page-templates-countrypage.php","meta":{"_acf_changed":false,"_kad_blocks_custom_css":"","_kad_blocks_head_custom_js":"","_kad_blocks_body_custom_js":"","_kad_blocks_footer_custom_js":"","_kad_post_transparent":"","_kad_post_title":"","_kad_post_layout":"","_kad_post_sidebar_id":"","_kad_post_content_style":"","_kad_post_vertical_padding":"","_kad_post_feature":"","_kad_post_feature_position":"","_kad_post_header":false,"_kad_post_footer":false,"_kad_post_classname":"","footnotes":"","bs_cache_bypass_cache":0,"bs_cache_related_page":0},"class_list":["post-48888","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"acf":[],"taxonomy_info":[],"featured_image_src_large":["https:\/\/www.worldclock.com\/wp-content\/uploads\/2016\/08\/Tajikistan.jpg",500,330,false],"author_info":{"display_name":"clocker","author_link":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/author\/clocker\/"},"comment_info":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48888","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=48888"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48888\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48711"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4010"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=48888"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}