{"id":48894,"date":"2026-11-01T08:12:14","date_gmt":"2026-11-01T08:12:14","guid":{"rendered":"https:\/\/www.worldclock.com\/ausztralia\/ido-tonga\/"},"modified":"2026-11-01T08:12:14","modified_gmt":"2026-11-01T08:12:14","slug":"ido-tonga","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/ausztralia\/ido-tonga\/","title":{"rendered":"Tonga"},"content":{"rendered":"<p>A Tongai Kir\u00e1lys\u00e1g a Csendes-\u00f3ce\u00e1n d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/australia\/new-zealand\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00daj-Z\u00e9landt\u00f3l<\/a> \u00e9szakkeletre fekszik, \u00e9s mintegy 170 szigetb\u0151l \u00e1ll. F\u0151v\u00e1rosa Nuku&#8217;alofa. Lakoss\u00e1ga a 2011-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint 103 036 f\u0151, ter\u00fclete 748 km\u00b2. Az orsz\u00e1g gazdas\u00e1ga a mez\u0151gazdas\u00e1gon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f3kusz- \u00e9s a mani\u00f3katermeszt\u00e9sen alapul. Tonga tal\u00e1n a Csendes-\u00f3ce\u00e1n egyetlen olyan ter\u00fclete, amely soha nem volt gyarmat, \u00e9s meg\u0151rizte helyi uralm\u00e1t. Az orsz\u00e1g lak\u00f3inak 98%-a polin\u00e9z, emellett kis eur\u00f3pai \u00e9s k\u00ednai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek is \u00e9lnek itt. A polin\u00e9z lakosok a tongai nyelvet besz\u00e9lik, amely a nyugati polin\u00e9z (\u201etongai\u201d) \u00e1gba tartozik. A tongai nyelvet tartj\u00e1k a legkonzervat\u00edvabb polin\u00e9z nyelvnek: az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n ebben v\u00e1ltoztak a legkev\u00e9sb\u00e9 a hangok. A nyelv az eg\u00e9sz kir\u00e1lys\u00e1gban viszonylag egys\u00e9ges, kiv\u00e9ve Niuafo&#8217;ou sziget\u00e9t, ahol <a href=\"http:\/\/worldclock.com\/australia\/samoa\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Szamoa<\/a> nyelv\u00e9hez k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 nyelvj\u00e1r\u00e1st besz\u00e9lnek. Hivatalos \u00e1llamnyelv az angol is.<br \/>\nA lakosok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge kereszt\u00e9ny, f\u0151k\u00e9nt metodista, a t\u00e1rsadalom pedig m\u00e9lyen konzervat\u00edv. Vas\u00e1rnap, amelyet az alkotm\u00e1ny szentnek nyilv\u00e1n\u00edt, szinte minden tev\u00e9kenys\u00e9g sz\u00fcnetel. Emellett 250 Jehova Tan\u00faja \u00e9s 61 470, az Utols\u00f3 Napok Szentjeinek J\u00e9zus Krisztus Egyh\u00e1z\u00e1hoz tartoz\u00f3 mormon \u00e9l az orsz\u00e1gban.<br \/>\nA n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6veked\u00e9si \u00fcteme 0,03% (2015-\u00f6s becsl\u00e9s). A sz\u00fclet\u00e9si ar\u00e1ny 23 sz\u00fclet\u00e9s \/ 1000 lakos, a hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny 4,85 hal\u00e1leset \/ 1000 lakos (2015-\u00f6s becsl\u00e9s).<br \/>\nA teljes n\u00e9pess\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartama a 2015-\u00f6s becsl\u00e9sek szerint 76,04 \u00e9v (f\u00e9rfiakn\u00e1l 74,53, n\u0151kn\u00e9l 77,59 \u00e9v).<br \/>\nAz orsz\u00e1g p\u00e9nzneme a pa\u02bbanga (TOP), amely 1967. \u00e1prilis 3-\u00e1n v\u00e1ltotta fel a fontot, 1 font = 2 pa\u02bbanga \u00e1rfolyamon<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Tongai Kir\u00e1lys\u00e1g a Csendes-\u00f3ce\u00e1n d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, \u00daj-Z\u00e9landt\u00f3l \u00e9szakkeletre fekszik, \u00e9s mintegy 170 szigetb\u0151l \u00e1ll. F\u0151v\u00e1rosa Nuku&#8217;alofa. Lakoss\u00e1ga a 2011-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint 103 036 f\u0151, ter\u00fclete 748 km\u00b2. Az orsz\u00e1g gazdas\u00e1ga a mez\u0151gazdas\u00e1gon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f3kusz- \u00e9s a mani\u00f3katermeszt\u00e9sen alapul. Tonga tal\u00e1n a Csendes-\u00f3ce\u00e1n egyetlen olyan ter\u00fclete, amely soha nem volt gyarmat, \u00e9s meg\u0151rizte helyi&#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4095,"parent":48714,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"custom-page-templates-countrypage.php","meta":{"_acf_changed":false,"_kad_blocks_custom_css":"","_kad_blocks_head_custom_js":"","_kad_blocks_body_custom_js":"","_kad_blocks_footer_custom_js":"","_kad_post_transparent":"","_kad_post_title":"","_kad_post_layout":"","_kad_post_sidebar_id":"","_kad_post_content_style":"","_kad_post_vertical_padding":"","_kad_post_feature":"","_kad_post_feature_position":"","_kad_post_header":false,"_kad_post_footer":false,"_kad_post_classname":"","footnotes":"","bs_cache_bypass_cache":0,"bs_cache_related_page":0},"class_list":["post-48894","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"acf":[],"taxonomy_info":[],"featured_image_src_large":["https:\/\/www.worldclock.com\/wp-content\/uploads\/2016\/08\/1_Tonga.jpg",500,330,false],"author_info":{"display_name":"clocker","author_link":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/author\/clocker\/"},"comment_info":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48894","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=48894"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48894\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/48714"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4095"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.worldclock.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=48894"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}